IV. fejezet
2011.09.28. 18:55
[Carolin szemszöge]
Ha feláldozzuk a boldogságot a biztonságért, megkapjuk - de a boldogságunkkal fizetünk érte.
Tömegben lenni nem mindig jó. Van, akinek rosszullétet okoz, valakit eltaposnak és életét veszti, de a többsége inkább élvezi a tömeget. Pláne ha koncert van. Akkor mindegy, hogy tudsz e énekelni vagy nem. Akkor torkod szakad tából, önfeledten énekled a kedvenc számodat a kedvenc együtteseddel. És ha ezt az elő sorból teheted, minden reményed megvan arra, hogy megfogd kedvenced kezét, vagy éppen kapj tőle egy autogramot. Netán ha szerencséd van akkor még egy puszit is kapsz tőle. És ha ennél még nagyobb mázlid van, akkor egy csók is elcsattanhat közöttetek. Ilyenkor olvadni szoktál. De ez is mire jó? Arra, hogy a drága kedvenced növelje az egóját. Sosem voltam épp egy olyan lány, aki díjazza azt, hogy a kedvence egy puszit nyomjon az arcára. Hogy miért? Nos… nem szeretem elismételni magam, de a gyengébb felfogásúak kedvéért elmondom még egyszer. Ez csak arra jó hogy megalapozzák az egójukat. És hogy reklámot csináljanak maguknak, hogy belekerüljenek a TV-be, rádióba, hogy felvegyék a versenyt más hírességekkel. Sztem ez helytelen. Ezzel azt akarják bebizonyítani, hogy ők felsőbbrendűek mint mi. Lenéznek másokat, még ha nem is ez a céljuk. De ez így van. Pedig semmivel sem jobbak, mint mi.
Amikor a koncertre értünk egy hatalmas tömeg várt minket. Gondolataim csak arra gondoltak, hogyha elől lennénk, lehet, felismernének engem tegnapról És azt nem karom így szerényszemélyem itt szeretne maradni. De Margaret Személye ne. megragadta a kezem és elrángatott az elő sorba. Jesszus! Ez a lány bír tolakodni. Odaérésünkkor hátrafordultam és egy emberi folyosót 
láttam. Visszafordultam és azt vettem észre, hogy Bill irdatlanul perverz nézéssel néz az tegnap talált Bartosnémra. De végül elfordult. És elindult egy másik lány felé, akinek adott egy szív alakú lapocskát amire volt valami írva. Amikor elment csak egy nagy füstfelhőt lehetett látni mivel a csajok egy kicsit összekaptak.
láttam. Visszafordultam és azt vettem észre, hogy Bill irdatlanul perverz nézéssel néz az tegnap talált Bartosnémra. De végül elfordult. És elindult egy másik lány felé, akinek adott egy szív alakú lapocskát amire volt valami írva. Amikor elment csak egy nagy füstfelhőt lehetett látni mivel a csajok egy kicsit összekaptak. Ezt nem bírom. Ez egy egoista állat. Megpróbálok ellógni amíg ez nem figyel itt mellettem. És tervem siketült is. Kikászálódtam a tömegből és elmentem venni magunknak ücsit. Öcsém ezek mitől ekkora sztárok? Nekem valahogy a Cinema Bizarre jobban bejön. Jesszus, milyen messze van még egy nyomorult büfé? Á! Már látom is. Igyekeztem a büféhez ahogy csak tudtam. Mikor odaértem egy ismerőssel találkoztam.
- Charlie te mit keresel itt? – Meg kell hagyni az iskolám szépfiúja, de én nem, tekintem annak. Inkább haver. szoktunk együtt hülyülni és diákcsínyeket elővetni, amit általában én inkább csak nézek, nehogy belekeveredjek valamibe. Én a jó kislány vagyok a tanárok szemében. Már amikor. Pl.: a fizika tanárom szemében nincs jó diák addig, amíg nem szerez egy 5*-t Addig mindenki rossz számára.
- A húgomat kísértem el. Na és te? Úgy tudtam te nem szereted, őket csak meghallgatod.
- Ja. csaj tegnap nap összefutottam egy csajjal nem messze a kolesztól és szegénynek nem volt hova mennie. Meg az a két idióta, Ty (Táj) és Daniel (Deniel) is rá voltak szállva szegény csajra.
- Ja! És te a hős megmentő segítettél neki a baseball ütőddel. – El kezdett röhögni a baseball ütőnél.
- Ne nevess. Tudod, hogy Zora nagyon érzékeny.
- Zora? te most viccelsz velem? te nem vagy normális. – Csak még jobban elkezdett röhögni.
- Egy így van. – Hátralendítettem a hajam – és végre, hogy rájöttél, hogy nem vagyok 100as.
- Figyi nekem mennem kell, mert a húgom már megint eltűnt a látóhatárból. na csá.
- Hali! – Odahajolt hozzám és adott 3 puszit és én is neki. Szokásosan megint elfelejtettem akkor mikor találkoztunk és így még kért vagy 3at. Ekkor a doboknál volt valami tévesztés de sztem ezt csak én vettem észre. Annyira nem volt feltűnő.
Megvettem gyorsan az üdítőt és visszamentem most már egy baseball ütővel a kezembe, mert Zoránnak vettem egy társat, Boyt, aki a párja lesz az én kicsikémnek. Ugye hogy ez már beteges? De ez vagyok én és senki más. Az igazi hamisítatlan Carolon. Na, jó abba hagyom az IQ csökkentést és egyeseknél ne megyek a mínuszokig. . Visszaérve láttam, hogy Margaretnek már tényleg szüksége van arra az üdítőre, mert majd beájult szegény.
- Te meg hol voltál?
- Elmentem üdítőt venni.
- Egy üdítőt nem tart ennyi ideig megvenni. Találkoztam egy ismerőssel és amúgy is kell vagy sem?
- Kell persze és köszönöm is szépen. – A haragos csajból egy aranyos csaj lett hírtelen. Imádom az ilyen hangutalt váltásokat. Pláne nála, mert ő valami fergetegesen csinálja.
A koncert továbbra is hangos volt számomra. Aztán Bill arcán megint feltűnt egy mosoly. Csak ez most Kanos mosoly volt. Elindult Margaret felé, leguggolt elé, megfogta az állát és adott a szájára egy picit hosszas szájra puszit. Ő szinte sokkot kapott egy pillanatra majd tovább csodálkozott az előadásban. Közben a lányok már éppen ugrottak volna felé, de én a hátamra vetettem Boyt és mindenki megtorpant. Majd a tekintetem azt az üzenetet sugallta: „hagyjátokbékéneztalányttiribancokmertmegbánjátok”. Kétszer se kellet rájuk néznem és mindannyian tettek egy lépést hátra.
- Én is úgy gondoltam!
- Mit gondoltál? – Margaret hátrafordult, majd mikor intettem egyet - jelezve hogy semmi – visszafordult.
Koncert folytatódott tovább és így telet ez egészen a végéig. Pont, úgy ahogy én is végeztem az én kis beszámolómmal és a következő részben már Margaret fogja tudomásotokra adni – azt hiszen – fény derít a srácok sötét titkairól.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vampirkonnyek.blog.hu/api/trackback/id/tr203263267
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.